A Forbes Flow napon számomra az egyik legértékesebb és legörömtelibb az a 15 perc volt, amikor Polgár Judittal, legnagyobb gyerekkori példaképemmel kettesben beszélgethettem. Az élményből inspirálódva elő is adtam Az Önazonos Női Példaképemről szóló beszédemet a Toastmasters klubban.
Az első lépések a sakktáblán
8 évesen, a húsvéti nyúltól kaptam egy sakk-készletet – édesapám megtanította a lépéseket és elkezdtünk játszani. Amikor pár hónap múlva már folyamatosan csak én nyertem ellene, új sakkpartnerek után kellett néznünk. Így kerültem a szombathelyi Művelődési Központban rendezett Mikulás kupára, ami életem első amatőr sakkversenye volt. A felnőtt férfi mezőnyben 1986-ban rögtön bronzérmes lettem. A nyereményként kapott Alpesi táblacsoki papírját a mai napig őrzöm.
A szüleim ott helyben beírattak a szombathelyi Haladás klubba és elkezdtem versenyszerűen sakkozni. 1987-ben már az országos korcsoportos bajnokságon játszottam. Gyerekként sok olyan velem egykorú tehetséggel sakkoztam, többek között Lékó Péterrel, Lakos Nikolettával, akikből később nemzetközi sakk nagymester lett.
Akkor még nem tudtam, hogy ha megőriztem volna a velük játszott sakkpartikról a kötelezően vezetett játszmalapjaimat is, azoknak most nagyobb eszmei értéke lenne, mint a csokipapírnak.
Egyéni utak és szabálytalan lépések
Kislányként sakknagymesterségről álmodtam és Polgár Judit nyomdokaiba szerettem volna lépni. A sakkozó karrierem azonban másképp alakult. Már gyerekként sem szerettem bemagolni a híres Karpov-Kaszparov játszmákat, hogy aszerint lépjek bizonyos helyzetekben, a non-komformista énem már akkor is rém unalmasnak találta. Helyette mindig saját stratégiát alkottam és a saját fejem után mentem: lendületes, határozott támadó játékom volt. Az egyéni stílusom nem tudott teljesen kibontakozni, mert a versenyek szempontjából a „benézéseim” persze több ezüstöt is eredményeztek, az aranyérmek mellett.
Ez akkoriban nem tetszett a szakosztály vezetőknek. Sokáig fájó pont volt, hogy „kilógok a sorból” és egy idő után már nem annyira támogatták a versenyeken való részvételemet. Abba is hagytam a versenyzést.
Egy példakép megerősítő szavai
Judit visszamenőlegesen is megnyugtatott, hogy „ha valaki tehetséges és ügyesen játszik, nem mindegy, hogy az edzője hogyan néz rá.”… és megerősített abban is, amit mára már nagyon jól megtanultam a saját bőrömön: „A társadalom másképp néz egy lány sikerére…Ha folyamatosan levágják a szárnyaidat, önbizalom hiányos leszel.” Hát növesztettem magamnak szárnyakat, sok évvel később, támogató közegben…
„A társadalom másképp néz egy lány sikerére…Ha folyamatosan levágják a szárnyaidat, önbizalom hiányos leszel.”
A legmagasabb csúcsokra törve
Polgár Judit szülei már gyerekként azt mondogatták neki, hogy a legmagasabb csúcsokat kell megcélozni, mert képes rá.…ő éppen ezért nem is kételkedett magában: ”Ha ez a természetes, akkor megyek és csinálom.” Juditot is „agresszív” játékosnak titulálták, mert direkt, egyenes támadó játékot képviselt, nem trükközött, határozott terve, elképzelései voltak a SAKK-MATT érdekében. A különbség az volt, hogy neki a szülei nemcsak az érzelmi hátteret jelentették, hanem a szakmait is. Édesapja és sakkozó lánytestvérei között sosem érezte magát hátrányban: „Apuék úgy neveltek minket, hogy hittek abban, hogy tudunk ugyanolyan sikereket elérni, mint ha fiúk lennénk.”
„Nem mindegy, hogy úgy néz rád a világ, hogy te lehetsz a legjobb női játékos, vagy te lehetsz a világon a legjobb sakkjátékos.”
A női világranglista csúcsán
A nagymesteri cím után a világbajnoki cím elérése volt a következő cél, de soha nem indult a női világbajnoki címért folyó versengésben, mert FONTOS, hogy hova teszed a lécet: ezért csak a férfiak versenyén indult. Hosszú-hosszú ideig a férfiak versenyén a világbajnoki cím elnyerése volt a fő célja.
Nem bánta, hogy ez az álma végül nem valósult meg, a gyerekvállalást követően végleg elengedte. Mindenesetre Judit előtt egyetlen nő sem került a világ legjobb tíz sakkozója közé a férfimezőnyben! Azóta is hiszi, hogy a gyerek a karrier része, nem pedig tönkreteszi azt! A világbajnokság napján fáradt volt, mert éjszaka fel kellett kelnie az akkor még nem egészen egy éves kisfiához, de nem ezen múlt. „Csak” 27 napra tudott elrepülni a külföldi férfi világbajnokságra, de még ennél is több időre lett volna szüksége az átálláshoz és az alapos felkészüléshez.
Egy példakép hatása ma is él
Judit a mai napig példaképem a nőkről alkotott sztereotípiák lebontásában: a női világranglistát 1989-től megszakítás nélkül vezette 2015 márciusáig.
Az is egyedülálló, hogy 12 éves korától kezdődően 26 éven keresztül a felnőtt női világranglista 1. helyezettje volt. Ez a férfi és a női világranglistát tekintve is rekordnak számít, mind az életkorát, mind a világelsőség hosszát tekintve. (forrás: Wikipédia)
Ha hiszel magadban, hogy ugyanolyan sikereket tudsz elérni, mint a férfiak, akkor valóban szárnyalni fogsz!
Ez a bejegyzés hamarosan elérhető lesz Ahogy ígértem, itt fogom megosztani személyes történetemet, hogy honnan indultam, miken mentem keresztül, milyen álmot